Wick harmadszor sem felejt – Kritika

Mi már annál inkább szeretnénk. John Wick harmadjára is visszatért, és nagyon erősen gyanítható, hogy nem utoljára. A harmadik rész közvetlenül a második rész után veszi fel a vonalat, amikor is elkezdik üldözni Wick-et, mert a Continental területén gyilkolt. Majd egy 2 órás bűnös élvezet veszi kezdetét.

Alapjában véve továbbra sem veszi komolyan magát a film, és ezért ezer hála a készítőknek. Ennek ellenére a forgatókönyv írók szerettek volna egy kis sztorit belevinni a két óra darálás közé, ami leginkább idegesítő, teljesen felesleges, időhúzó jelenetekhez vezetett. Amire természetesen szükség volt, de sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle. Arról már nem is beszélve, hogy Jonathan, mert folyamatosan, minden mondatban nevén kell nevezni a főszereplőt, olyan semmitmondó motivációval ruházták fel erre a részre, hogy nekem égett a pofám miatta. Méghozzá azzal indokolta az élni vágyását, hogy tudjon emlékezni a feleségére.

Azért a kutyája megölése elviselhetőbb f.szság volt, ha már valamit le kellett tolni a torkunkon. Ha pedig ettől eltekintünk, eszméletlen zseniális akciójelenetekkel vár minket a film. Az előző rész ceruzával gyilkolása, az állandóan mindenkit rögtön fejbelövő Wickje már nem tud újat mutatni. Aztán ahogy újra elkezdte darálni az ellent, rájöttem. Még mindig ugyanúgy működik ez a recept, ahogy az előző két részben.

Vérben tocsogva, egy könyvvel agyonverve embereket, Halle Berry-vel az oldalán, – istenem, de jó volt ilyen badass-ként újra látni a kis hölgyet – tulajdonképpen egy eszméletlen szórakoztató brutális agymenés. Néhol azért voltak kínosabb harcok, talán Keanu se mozog már úgy, mint régebben, ennek ellenére az elejétől a végéig, a hibák ellenére, gyermeki mosollyal az arcomon néztem végig a két órás harmadik felvonást.

1 thought on “Wick harmadszor sem felejt – Kritika

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük