Előző pénteken a Ruhr-vidék Milheim városában három 14 és két 12 éves fiú erőszakot követett el egy 18 éves nőn, aki utána kórházi kezelésre is szorult – írja a HVG.
Az elkövetőket előzetesbe vették, és felfüggesztették őket a tanítás alól egészen a nyári szünet kezdetéig. A probléma csupán az, hogy Németországban 14 év alatt csak a gyermek szülei/gyámja vonhatóak felelősségre. A családoknak felkínálták segítségüket az ifjúságvédelmisek, ám többen is visszautasították azt.
Nem egyszeri alkalomról van szó ráadásul. Az egyik fiú ellen már korábban is vádat emeltek hasonló ügyben. Továbbá ugyanebben a városban nem sokkal később volt példa arra, hogy öt 11 és 17 év közötti fiú bántalmazott egy 15 éves lányt. A lista pedig folytatódik nyolc tinédzser fiúval és egy 13 éves lánnyal.
Mi a megoldás?
Az eset nyomán felmerül a kérdés, vajon hány éves kortól számít valaki büntethetőnek, illetve a büntetőjogok szigorítása elegendő hatással lenne-e a hasonló történések elkerülésére. Vajon hogy tudna közbelépni az állam? Meddig ér el az állam keze? Mert a gyermekek viselkedése elsősorban neveltetésen múlik, azaz a családi környezeten, és hogy milyen mintákat látnak. Ahhoz hogy a problémát csírájában el lehessen folytani, esetleg jobban kéne ellenőrizni a szülőket? Vagy minden iskolást pszichológushoz kéne járatni?
Bevallom, ódzkodok álláspontot vállalni, merthogy egy elég kényes témával állunk szemben. De beszélnünk kell a dologról. Mert ha a szőnyeg alá seperjük, azzal semmi nincs megoldva. Véleményem szerint szörnyű, hogy az emberi faj ilyenekre képes a büszke és modern 21. században. Elsősorban most nem az elkövetőkre, hanem a szülőkre célzok, akik hagyták így elfajulni a helyzetet. Mert egy 14 éves gyermek magától nem képes ilyenre, nem jut eszébe ilyet tenni. Hacsaknem ezt a mintát látja otthon, vagy hardcore pornót néz estimese gyanánt. Mert valaminek el kell, hogy ültesse a gondolatot az agyában.
Persze az is előfordulhat, hogy elég egy társaságban egy flúgosnak lennie, egy vezéralkatnak hajlamosnak lennie az erőszakra, a többieket, ha van affinitásuk, már magával ránthatja a kútba. Ez a csoportdinamika: erőfitogtatás, versengés, megfelelési kényszer. Persze itt is a neveltetésre vezethető vissza minden, hogy egy meghunyászkodó, a többi mögé a sorba beálló birkát vagy öntudattal, saját akarattal rendelkező farkast nevelünk.
Úgy gondolom, ilyen szélsőséges esetekben az állam egyszerűen nem képes a megelőzésre, maximum a büntetésre. Mivel a gyermeknek nincs sok köze az államhoz, csupán saját szűk környezetének van kitéve. Azonban példát statuálni elengedhetetlen. Hogy mindenkit elriasszanak. Mert sajnos nem egy nőnek az életére nyomja rá a pecsétet az, hogy bánztalmazzák. Azonban ha valaki, ráadásul egy gyerek mégis eljut odáig, hogy megerőszakoljon egy nőt, akkor ott mély törések vannak a lelkében. És ezzel véletlenül sem mentenék fel senkit a tette alól, csak magyarázatot keresek én is.
Hogy van-e megoldás?
Igen, paprikaspray.
Mert ha nincs felelősségteljes szülő, az állam hatalma korlátozott.