Manapság úgy terjed a légkondi a világban, mint a pestis. Azzal a különbséggel, hogy ennek a hatását csak később fogjuk igazán érzékelni.
Alapvetően egy nagyon praktikus találmányról beszélünk, mely mint a jeges telet a radiátor, segít átvészelni nekünk a forró nyarat. A probléma csupán annyi, hogy rengeteg áramot fogyaszt, növeli a CO2-kibocsátást, no meg a globális felmelegedést…
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) egyik friss jelentése szerint drasztikus méreteket ölthetnek a légkondi egyre terjedő használatának Földünkre gyakorolt hatásai. A következő 30 évben megtriplázódik a klímaberendezés iránti igény.
Azaz 2050-re a jelenleg 1,6 milliárd klimatizált épületek száma 5,6 milliárdra ugrik. Ezáltal a hűtésre felhasznált elektromos energiának a 240%-ára lesz szükségünk. Továbbá a szektor mostani 1 milliárd tonna éves CO2-kibocsátása megduplázódik, ha nem megtriplázódik. És még mindig nem értünk a végére. Tudniillik, a világon állítólag 3,4 milliárd klímaberendezése már most kiadja Földünk áramfogyasztásának 9%-át.
Ez már eleve nagyjából 2000 terawattórára tehető. Képzeljük el, mi lesz, ha ugyanez a mutató a jelentés szerint 12,7%-ra emelkedik…
A folyamatban szerencsére azért van lassító tényező is: a napenergiával működő hűtőberendezések. Azonban a jelenség mostani kilátásaink szerint egy módon tud majd csak megszűnni: egy sokkal hatékonyabb technológia alkalmazásával. Már néhány európai és japán köz-, illetve magánépületben alkalmaznak olyan modelleket, melyek áramfogyasztása a negyede az Egyesült Államokban, Kínában és Indiában legyártott darabokhoz képest. Egyelőre azonban a világon felhasznált berendezéseknek ez csak kb. hatodát teszi ki.
