Károsabb a vízipipázni, mint cigarettázni?

A vízipipa szokásai még a 16. századnál is korábbra nyúlnak vissza a történelemben. Valamitől azonban máig életben maradt, sőt éppen mintha újra éledezni kezdene. Legfőképp Európában és Amerikában vetette fel a fejét a dolog az utóbbi időben. Ezeken a területeken állítólag minden 5. tanuló áldozatául esett már legalább egyszer. Most pedig készüljünk fel egy kis “tévhitdöntögetésre”.

Miért fogalmazok úgy, hogy “áldozatul”?

Mert a Kaliforniai Egyetem irvine-i intézményének (UCI) kémikusai megdöbbentő következtetésekre jutottak egy frissen kiadott kutatásuk során. Tanulmányukat az Aerosol Science and Technology szaklap legújabb száma jelentette meg. Egy egyedi kialakítású tesztberendezéssel mérték meg a vízipipa károsanyag-kibocsátását, ezzel a vízipipázás szokásainak kockázatára felhívva a figyelmet. A vízipipázás károsabb lehet, mint a hagyományos dohányzás!

Miért nem derült ki ez már korábban?

Mert az ezelőtti kutatások során például nem a valós időben mérték a füst gázösszetételét, és a nagyon apró, szilárd/gáz halmazállapotú szemcsék is elkerülték a kutatást végzők tekintetét. Az UCI tesztje azonban a megfelelő eszközök segítségével – termospektrumméterrel és egy az egyetem kutatócsoportja (Smith Group) által kifejlesztett műszerrel – ezt is meg tudták valósítani. Az vízipipa füstjében lévő ultrafinom, azaz 100 nanométernél kisebb átmérőjű részecskéket is figyelembe vették. Ez azért elképesztően fontos, mivel bármilyen aprók is ezek a részecskék, éppen emiatt be tudnak hatolni a légzőrendszerünk legmélyére, a legapróbbak még a vér-agy gáton is átjutnak.

“A kutatók általában a füstszűrőben egy dohányzási esemény alatt összegyűlt mintát vizsgálják, ez egyetlen adatot jelent. A mi technológiánkkal, amely a dohányzás elején, közepén és végén is méri az emissziót, azt is ki tudtuk mutatni, hogy a dohányzás első 10 percében több ultrafinom részecskét tartalmaz a beszívott füst, mint a további részében” – mondta Veronique Perraud, a kutatás vezető szerzője.

(Balról jobbra) James Smith – kémia professzor; Veronique Perraud; Sergey Nizkorodov – kémia prof.

Mit tartalmaz a vízipipa füstje?

Kimutatták, hogy egy szippantás alatt éppen annyi mérgezőanyagot visz be a vízipipával a felhasználó, mint egy szál cigi elszívásával.

“A vízipipából beszívott füstben számos mérgező és ártalmas anyag van: nikotin, ami dohányfüggőséget okozhat, irritáló karbonilvegyületek, valamint olyan ismert rákkeltő, mint a benzol. Mivel egy szippantással nagyobb mennyiség kerül a tüdőbe és tovább is tart a vízipipázás, így gyakran több mérgezőanyaggal károsítja a használóját, mint a cigaretta” – nyilatkozott róla Perraud.

Ráadásul tömérdek mennyiségű szén-monoxid szabadul fel a dohány, illetve egyéb növénykeverék melegítéséhez szükséges faszén égetésekor. Nem csoda, hogy az egyetem kutatói számos szén-monoxid-mérgezés esetét is említették. Szokták mondani, hogy a dohány helyettesítése egy növényi keverékkel már egy fokkal egészségesebb verziója a vízipipázásnak. Mint kiderült, ez is tévhit ugyanis ebben az esetben a mérgező gázok nem kisebb, hanem nagyobb arányban fedezhetőek fel!

A víz tényleg megszűri a füstöt?

“Az egyik legnagyobb mítosz a vízipipáról, hogy az edényben lévő víz kiszűri a mérgezőanyagokat, így védi a használót. A kutatás kimutatta, hogy ez a legtöbb gázra nem igaz, ráadásul a víz valójában elősegíti az ultrafinom részecskék kialakulását, talán hűtő hatása miatt” – mondta Perraud. (MTI)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük