10 tény a Csernobili nukleáris balesetről

A csernobili katasztrófa Gorbacsov szerint nagyban hozzájárult a Szovjetunió későbbi felbomlásához. Ez az állítás lehet kissé túlzó, de tény, hogy a nem túl távoli múltban bekövetkezett tragédia mély nyomot hagyott a világ emlékezetében. Most az HBO dolgozta fel egy minisorozatban ezen kritikus napok eseményeit. A főhajtás apropóján gyűjtöttünk össze nektek tíz tényt az atomerőmű balesetéről.

Tíz tényes sorozatunk előző részét, ami a fesztiválokról szól, itt lehet megtekinteni!

Üröm a neve

Csernobil magyarul azt jelenti, hogy üröm. Ez egy gyógynövény, amit az abszint előállításához is felhasználnak. A növény nagyon elterjedt volt azokon a területeken, vélhetően innen kapta az Ukrajna északi részén található környék a nevét.

Csak a második a sorban

A csernobili atombalesetet nevezzük minden idők legnagyobb katasztrófájának, azonban volt a történelem során egy ennél sokkal nagyobb is. 1957-ben Majak területén robbant fel egy atomerőmű, ami a csernobili sugárszennyezés kétszeresét produkálta. A Szovjet vezetés ezt az ügyet hosszú évtizedekre titkosította, így nem tudunk sok mindent erről az esetről, de azt igen, hogy a károk hasonlóak voltak, mint Csernobil esetében.

Karbantartás közben következett be a baleset

A csernobili erőmű négyes reaktorának karbantartását 1986. április 25-ére ütemezték. Ekkor az energiatermelést leállították, és közben egy tesztet is szerettek volna elvégezni. Azonban ez balul ütött ki, és a biztonsági előírások nem pontos betartásának köszönhetően két egymást követő robbanás rázta meg a reaktort, aminek következtében radioaktív anyagok is kerültek a levegőbe.

Fotó: mult-kor.hu

Atomrobbanás is volt

Tehát két robbanás is volt azon az éjszakán. A másodiknál, a szemtanúk szerint világoskék lángok jelentek meg, majd a jellegzetes gombafelhő is kialakult. Az elemzések szerint, tehát az elsővel ellentétben ez nukleáris robbanás volt, aminek következményeként a radioaktív felhő is elszabadult.

A körülmények sem voltak adottak

A robbanások megtörténte után a személyzet számára nem állt rendelkezésre megfelelő sugárzásmérő. Így fogalmuk sem volt arról, milyen magas sugárzásnak vannak kitéve. Védőfelszerelés nélkül próbáltak javítani a helyzeten, aminek az lett a következménye, hogy az elkövetkezendő három hétben mindegyikük elhalálozott. A reaktor oltására kiérkező tűzoltókat sem látták el védőfelszereléssel, sőt valójában a helyzettel sem voltak tisztában. Így a fertőzéseknek köszönhetően betegségek, rák alakult ki több az események közelében lévő embernél.

Nem akarta elismerni a vezetés

A Szovjet vezetés sunnyogott, nem ismerte el a katasztrófát. A szocializmus kikezdhetetlensége forgott kockán, tehát érthető, hogy el akarták tussolni az ügyet, azonban a svédországi kutatóállomások érzékelték a magasabb sugárzást. Több Nyugat-európai országban már április 27-én tudósítottak a katasztrófáról, így 29-én a Szovjet hatalom is kénytelen volt beismerni, hogy a baleset megtörtént.

Pripjaty lakóit „ideiglenesen” evakuálták

Az erőmű közelében levő Pripjaty városát több, mint 24 órával a robbanás után kezdték el csak kiüríteni. A gyorsabb evakuálás miatt a lakosoknak azt mondták, hogy mindez csupán ideiglenes állapot és napokon belül visszatérhetnek. Azonban ez nem következett be, a területet lezárták, ami azóta is fennáll. Hónapokkal később amikor valóban visszaengedték a helyieket, addigra a város nagy része már ki volt fosztva. Így az állam kártérítést nyújtott, valamint lakást is biztosított az egykor ott lakóknak.

Fotó: WMN.hu

Még most is élnek a Zónában

A lezárt területen ma is él kb 150 ember, a saját felelősségére. Alapvetően a Zónába tilos a belépés, viszont engedéllyel bemehetnek, többek között a temetőbe látogatók, katonák, munkások. Mindemellett munkások is dolgoznak folyamatosan a területen, akik az energiahálózat fenntartása, illetve az erőmű körüli munkák miatt vannak ott.

Turistalátványosság

A kiürült, természet által visszahódított falu, és az erőmű környéke mára turisták számára nyitva áll. Magyarországról is szerveznek túrákat, aminek keretében a megfelelő felszereléssel ellátva az emberek körbejárhatják a kihalt részeket, elidőzhetnek a 80-as években megragadt utcákon. Különleges túra, egyedi hangulattal, és ma már annyira biztonságos, hogy szinte lehetetlen, hogy az embert bárminemű baj érje.

Nagy hatással volt a szórakoztatóiparra is

A katasztrófa sok embert megihletett, készült az esethez kapcsolódó film, illetve egy hatalmas kultusznak örvendő játék, a S.T.A.L.K.E.R. is. Több zenében is előkerül a baleset témája, egy nem túl régi dalban, az Imagine Dragons Radioactive című számukban is ennek állítanak emléket. Most pedig az HBO minisorozata emlékezik meg az emberiség egyik legnagyobb nukleáris katasztrófájáról.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük