Közzétette a legfrissebb adatait a KSH. Ezek szerint a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete májusban 364.400 forint volt, míg a közfoglalkoztatottakat nem számítva ez a száma 374.700 forint. Ennek az összegnek a nettoja 249.800 forint. Ennyit kapnak kézhez átlagban a magyar dolgozók.
Az év eleje óta sokat változott a helyzet. A januártól májusig terjedő viszonylatban a fent említett átlag még csak 368.900 forint volt, így több mint ötezer forinttal növekedett meg a szám. Persze ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy sok állami cégnél április-májusban van a fizetésemelés, amelyet visszamenőleg is megkap a dolgozó. Így már más a leányzó fekvése, nem?
Ami a nemek arányát illeti, a férfiak még mindig jóval többet kapnak kézhez, mint a nők. Átlagban bruttó 70 ezer forinttal kerestek többet, mint az általuk gyengébbik nemnek titulált hölgyek. A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 392.900 forint, míg a nők esetében ez az összeg csak 324.300 forint. Ez a növekedés a férfiaknál 11,4%-ot jelent, míg a nőknél még a növekedés is kevesebb, hiszen el sem éri a 10%-ot, csak 9,5%-kal nőtt a fizetésük egy év alatt.
A korosztályokat tekintve a 25 év alattiak körében 273.800 forint az átlag, a 25-54 évesek esetében ez 373.400 forint, míg afelettt 349.600 forint. Korcsoportokra lebontva az emelkedés elég látványos, hiszen 16,8%, 10,8%, illetve 10,2% ez az arány 2018-hoz képest.
A bruttó átlagkereset továbbra is a pénzügyi és biztosítási ágban volt a legmagasabb, ahol elérte a 666.100 forintot, míg a legalacsonyabb a humán-egészségügyi, szociális ellátás területen, ahol 235.200 forint a bruttó kereset. A KSH kitért arra, hogy a közfoglalkozatottak nélkül ebben az ágban azért jóval magasabb volt a kereset, hiszen nélkülük elérte a 302.000 forintot, bár ez mit sem segít a nagyon gyenge nettó kereseten.
Az MTI tudósításában szerepelt az is, hogy az iparokoban, első körben az építőiparban az átlagosnál magasabb 12,1%-os, illetve 12,7%-os volt az éves emelkedés májusban, amely számokban 387 ezer és 273 ezer forintot jelent. Ennél magasabb volt a növekedés a kereskedelem, a pénzügyi és a gépjárműjavítási iparban. A közgazgatás és védelem terén 15,4%-kal nőttek a bérek, ami 436 ezer forintot jelent. Mindezek mellett az egészségügyben 349 ezer forint volt az átlag, az oktatásban pedig 333 ezer forint, ami alig több mint 4,9 és 3,5%-os emelkedést jelent. Tehát amellett, hogy itt keresnek amúgy is a legkevesebbet, itt is növekszenek a leglassabban a bérek.
A közfoglalkoztatottak esetébe érdekes szám, hogy összesen 102 ezren dolgoznak ebben a pozícióban, ami 35 ezerrel kevesebb, mint egy évvel előtte. A havi bruttó 82 ezer forint nem túl sok, de még mindig több, mint a 22.800 forint amiből élni tudnának.
Növekedett továbbá a vállalkozásban elhelyezkedők száma. 106 ezerrel többen dolgoznak ilyen helyeken, mint egy évvel előzze, amely 2,8%-os növekedést jelent, viszont a költségvetési szektorban 12 ezerrel csökkent a létszám, ami aggasztó adatnak számít.
A Pénzügyminisztérium kihangsúlyozta, hogy több mint 84%-kal emelkedtek meg a nettő bérek 2010 óta a családi adókedvezményeket is figyelembe véve. A foglalkoztatottak száma mellett tehát a bérek is érdemben emelkedtek az elmúlt közel egy évtizedben, amely nagyban segítette a magyar családok anyagi helyzetét.
Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a KSH továbbra is csak az öt fő feletti cégekről közöl kereseti statisztikákat, a kisebb vállalkozások alacsonyabb keresetei így nem húzzák le a statisztikát. Az adatok akkor jóval másképp is alakulnának, hiszen beárnyalná az amúgy egész jó képet az országról.