Tavaly nyáron döntött úgy a kormány, hogy számos béremelés után végre a parlamenti döntéshozók bevételeit is megnövelné. A 18,5 százalékos növekedés a Fidesz szerint arányos a végzett munkával.
Tavaly szeptembertől már a megemelt fizetést kapták a képviselők, ám ez nem tartott sokáig, hiszen márciustól újabb emelés következtében egyetlen év alatt összesen több mint 70% nőtt a bérük, miközben az országos átlag bruttó bér 2014-től számítva 55 százalékkal emelkedett csak meg.
Az Országgyűlési képviselők fizetésének emelkedése ráadásul olyan mértékű volt, hogy ha azt összehasonlítanánk más nemzetek hasonló munkakört betöltők bérezésével, akkor kiderülne, hogy sokkal versenyképesebbek, mint mondjuk a magyar minimálbér vagy az átlagos brutto bér. Miközben mindkettő az európai rangsor sereghajtói között szerepel, addig a képviselők bruttó havi keresete ennél jóval előkelőbb helyen állnak.
Egy statisztika szerint Európában a havi 3083 euró a hatodik legalacsonyabb alapbér. Magyarországnál kevesebbet Lengyelországban, Spanyolországban, Horvátországban, Lettországban és a szomszédos Szlovákiában kapnak.
Az első helyen nem túl meglepő módon a német képviselők szerepelnek, akik havi bruttó 9780 eurót vihetnek haza, ami több mint 3 millió forintnak felel meg. Mögöttük szorosan az osztrák honatyák, illetve a dánok kerültek havonta 8931 és 8261 euróval.
Bár nem szereplünk túl előkelő helyen, érdemes megnézni, hogy a juttatások hogyan viszonyulnak az átlagfizetésekhez. Európában a 10. legjobban fizetett képviselők a magyar honatyák. Kiderült, hogy a az országban jellemző bérszínvonalhoz mérve sokkal versenyképesebb az ő bérük a többi országéhoz viszonyítva, vagyis nemzetközi viszonylatban anyagilag megbecsültebbek, mint az alkalmazottak.
A képviselők fizetése a magyar átlagbér 276(!) százaléka volt a legutóbbi kereseti adatokhoz mérten, aminél magasabb arányra mindössze 9 tagállamban van.
Érdekes, hogy az élen Görögország áll, ahol a havi illetmény az ottani átlagbér 685%-a, mögöttük a lettek és a románok szerepelnek. Elmondható tehát, hogy minél alacsonyabbak a bérek, a képviselők annál nagyobb arányban részesülnek belőle. Hogy ez mennyire igazságos, az már más kérdés.
A legkisebb különbség a nyugati államokban van, ahol alig 130-140%-os az arány. Ilyen Luxemburg, Dánia vagy éppen Franciaország. Fontos tudni viszont, hogy míg idehaza a képviselőknek nem kötelező az idejüket a Parlamentben tölteni, addig például az előbb említett Luxemburgban minden ülésért, amelyen részt vesz a képviselő, plusz napi 122 euró jár, amely közel 40 ezer forintnak felel meg, ezzel is ösztönzik őket a munkára.
Vajon túlfizetettnek számítanak tehát a magyar képviselők? Lehetne ezzel vitatkozni, ám az biztos, hogy míg a magyar alkalmazottak az ötödik legalacsonyabb fizetésért dolgoznak európai viszonylatban, addig a honatyák a bérszínvonalhoz képest jóval magasabb arányban kapnak fizetést.