Mindenki tudja, hogy mik a gyümölcs és a zöldség egészségre gyakorolt hatásai. Ennek ellenére nagyon keveset fogyasztunk ezekből a friss ételekből. A magyar népesség főként a zöldségfogyasztásban nem remekel, de a gyümölcsök területén sem diadalmaskodunk Uniós szinten.
Szeptemberben megkezdődött az iskola, amelynek köszönhetően több kampány is indult az egészséges életmód mellett. Az Európai Unió ebben a tanévben 250 millió eurót költ erre a célra, hiszen a fiatalok számára nagyon fontos, hogy már kiskorban megtanítsuk, miket érdemes fogyasztani napi szinten.
Az ENSZ közlése szerint évente 2,7 millió ember halálában játszik szerepet a nem elegendő zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Mivel helyette egészségtelen táplálékokat fogyasztunk, nem jutunk elég vitaminhoz és az elhízásban is sokban hozzájárul, amely pedig cukorbetegséget és rákot is okozhat. A 10 legjelentősebb kockázati tényező között van a friss zöldek alacsony szintű fogyasztása. A különféle zöldségek és gyümölcsök biztosítják a megfelelő mikrotápanyagellátást, a kellő rostok bejuttatását a szervezetve, illetve számos alapvető tápanyaghoz való hozzájutást. Ha az átlagosnál is többet eszünk ezekből, akkor segíthetünk a szervezetünknek a cukor és a só kiszorításában.
A jelenlegi becsült fogyasztás folyamatosan változik, a kevésbé fejlett országoknak természetesen kevesebbet tudnak enni, de Nyugat-Európában például 450 g/nap ez az adat. Nem túl nagy hír, hogy az uniós lista élén a mediterrán országok szerepelnek. Legmagasabb százalékban az olaszok, a portugálok és a spanyolok fogyasztanak friss zöldséget és gyümölcsöt. Rajtuk kívül további hét ország van átlag felett, míg a többi jelentősen alatta szerepel. Legutolsóként Litvánia, Bulgária és Lettország lett felsorolva, de Magyarország is csak a 25. pozíciót foglalja el, tehát alig 40%-a a lakosságnak eszik legalább egyszer naponta gyümölcsöt.
A hivatalos jelentések szerint naponta legalább 400 g gyümölcs és zöldség bevitelére lenne szükség a szívbetegségek, a rák és a cukobetegség megelőzésére. Bizonyíték van arra is, hogy a friss ételek fogyasztása csökkenti az elhízás kockázatát.
Ami a zöldségeket illeti, itt a magyarok a sereghajtók, legalábbis uniós szinten biztosan. Európa lakosságának 64% naponta egyszer vagy többször fogyaszt zöldséget. Az első két helyen Belgium és Írország áll, de a képzeletbeli dobogó harmadik fokára egy ismerős ország állhatott, mégpedig a mediterrán olaszok, akiket a portugálok követnek. Az EU-s átlagon vagy afölött összesen 12 ország van, a többiek mind alatta szerepelnek. A legrosszabb adattal Magyarország rendelkezik, ahol a lakosság csak 30%-a eszik napi rendszerességgel valamilyen zöldséget.