Az Amerikai Egyesült Államok nemrég bejelentette, hogy hivatalosan is kilép a Közepes hatótávolságú atomrakétákról szóló szerződésből. A főváros azt is közölte, hogy hamarosan megkezdi az új rakéták tesztelését.
Az eredeti megállapodást 32 évvel ezelőtt írta alá az akkori elnök és Mihail Gorbacsov, az akkori Szovjetúnió államfője. Az amerikai külügyminiszter a minap nyilvánosságra hozta a legújabb döntésüket és azt is elmondta, hogy miért döntött a szerződésből való kilépés mellett. Mivel Oroszország folyamatosan megsértette a szerződést, ráadásul Kreml sem hajlandó kivonni azokat a fegyvereit, amelyeket az amerikai állítások szerint nem állíthatott volna rendszerbe, így inkább a kilépés mellett döntött.
Oroszország egyedül felelős a kudarcért. Az USA nem marad egy olyan megállapodás részese, amelyet Oroszország szándékosan folyamatosan megsért.
– mondta a külügyminiszter.
A szerződés szerint a két nagyhatalom megtiltotta azon 500-tól 5500 kilométeres hatótávolságú, szárazföldi telepítésű atomrakéták rendszerbe állítását, amelyekkel Nyugat-Európából el lehetett érni a Szovjetúnió területét, illetve ezen területekről meg lehetett volna támadni a kontinens nyugati felét.
Most, hogy visszavonultunk az INF-ből, a védelmi minisztérium teljes erejével azon lesz, hogy folytassa a hagyományos föld-levegő rakéták fejlesztését, megfontolt válaszként Oroszország lépéseire.
– fogalmazott a döntés bejelentésekor Mark Esper.
A miniszter hozzátette, hogy az Egyesült Államok már 2017-ben megkezdte a rakétarendszerek fejlesztési kutatásait. Úgy fogalmazott, hogy a kutatások tulajdonképpen válaszlépés volt Oroszország lépéseire. Szerinte nem Amerika felelős a szerződés felbomlásáért, hanem Moszkva, aki már korábban megsértette a megállapodást.
A tények egyértelműek. Az Orosz Föderáció olyan támadó kapacitást hozott létre és telepített, amely az INF-szerződés tiltása alá esik.
– szögezte le Mark Esper.
Amerika a tél végén hozta nyilvánosságra először, hogy ki kiván lépni a megállapodásból, amelyre persze az oroszoknak is volt válaszuk. Oroszország ez esetben szintén felmondja a szerződést. Brüsszelben bejelentették, hogy az államok megfelelő és felelős módon alkalmazkodnak a fejleményekhez. Ezzel együtt a NATO-főtitkára bejelentette, hogy nem fogják ugyanazokat a lépéseket megtenni, mint az oroszok, nem akarnak új fegyverkezési versenyt, és nem is akarnak újabb atomrakétákat telepíteni Európába.
Moszkva az USA-t és a NATO-t is felelőssé tette az INF-szerződés összeomlásáért. Az orosz főváros azt javasolta, hogy a megállapodás érvényének végeztével a NATO ne kezdjen azonnal a korábban tiltott fegyverek gyártásába és telepítésébe. Állításuk szerint az ő rakétáik nem érik el az ötszázas hatótávolságot, így nem értik a probléma forrását.
Van mitől tartania Európának?
A német külügyminiszter, Heiko Maas szerint az INF megszűnésével Európa elveszítette a biztonságának egy nagyon fontos részét. Szerinte nagyon gyorsan megállapodásra kell jutni a fegyverzetcsökkentés elveiről, meg kell akadályozni a verseny kiújulását. Az elemzők szerint nagyon veszélyes helyzetek alakulhatnak ki, hasonlóan a ’80-as évekhez, amikor folyamatosan rakéták irányultak Európa nyugati felére. Nem tartja kizártnak, hogy pár éven belül amerikai rakétákkal találják magukat szembe az oroszok.
Az INF volt az első alku az USA és a Szovjetúnió között, amely egy egész fegyverzetosztályt számolt fel. A két fél rendszeresen ellenőrizte egymást, alig öt évvel a szerződés kötést követően nagyjából 2700 rakétát semmisítettek meg azok az országok, amelyek beléptek az egyességbe.