Az ember szabadidejében sokszor egy jó könyv után nyúl vagy megnéz egy filmet. Mindkettőnek megvan a saját varázsa. Valamennyiünknek van arról véleménye, hogy melyiket preferálja. Egy könyvet olvasva sokkal inkább a képzeletünkre vannak bízva a szereplők, mint egy filmben, illetve a történet is általában részletekbe menőbb, terjengősebb. A mozgókép készítőket is gyakran megfogja egy-egy olvasott történet, és megpróbálják adaptálni azt. Ilyenkor a saját elképzeléseik szerint alakítják a történetet, megalkotják a karaktereket a színészek segítségével. Többnyire pontosan követik a mű felépítését, de előfordul, hogy csupán az alapján hoznak létre egy lényegesen más alkotást. Egyszóval gyakran láthatunk a mozikban olyan filmeket, ami kapcsolódik valamilyen könyvhöz vagy egészen konkrétan a könyv megjelenítése. Ebből gyűjtöttünk most össze egy csokorra valót.
De vajon melyiket érdemes előbb megismerni? Melyikből kap többet az ember? Erre is megpróbálunk választ adni, persze csak szubjektíven.
Első rész itt!
Viharsziget
Dennis Lehane krimije ihlette Martin Scorsese 2010-es filmjét, melyet Leonardo Dicaprio-val a főszerepben forgatott. A könyv szinte momentumról momentumra került a vászonra, így nehéz különbséget találni. Leo lubickol a rá osztott karakterben, kiválóan hozza a nyomozót, azonban a mellé beosztott társa Mark Ruffalo kissé beleszürkül a filmbe, a karakter a könyvben hangsúlyosabb szerepet kap. Nehéz választani, mivel nagyon sok függ a történet végi csavartól, de a filmet mindenképp megéri megnézni a képi világ miatt. Mindkét mű nagyon felkavaró lehet, de ugyanakkor zseniális is, mind a könyv mind a film.
Könyv vagy film?
Egyenlőségjel van a kettő között, viszont az első élmény lesz maradandóbb, mert a másodiknál már ismerjük a csavart.
Napos oldal
Ékes példája annak, amikor a film köröket ver a könyvre. Bár komoly szárparádé van, hiszen a főszereplők, Jennifer Lawrence és Bradley Cooper mellett Robert De Niro is feltűnik, így azért borítékolható volt a siker. David O. Russell rendezővel azóta is több közös filmet forgatott az előbb említett hölgy, aki alakításáért az Oscar szobrocskát is hazavihette. Neki köszönhetően is lett a 2013-ban megjelent film olyan összeszedett és szép ívű, ami a könyvről sajnos nem mondható el. Danny Elfman műve kissé lapos és néhol nagyon mesterkélt, de egyébként benne rejlik az a remek alap, amiben meglátta a potenciált a stáb. Így, kisebb változtatásokkal, a hangsúlyok eltolásával sikerült egy olyan történetet összehozni, ami maximálisan leköti az embert és a sallangokat lecsapdosva egy jó ritmusú kiváló romantikus filmet láthatunk.
Könyv vagy film?
Minden szempontból a film!
Amnézia
Nicole Kidman-nel és Colin Firth-szel a főszerepben 2014-ben került a mozikba ez a különleges hangulatú thriller, ami S. J. Watson 2008-as könyvéből született. A film egészen jó lett és Kidman is nehezen tud mellélőni, de a könyv szerkezete sokkal átgondoltabb, az események naplószerű prezentálása sokkal inkább illeszkedik ehhez a történethez. A könyv adta lehetőség, hogy részletekbe menő lehet, sokkal inkább képes fenntartani az izgalmat és a beleélési faktor is nagyobb. Bár a végkimenetel csattanós, azért kiszámítható. (Bár ez inkább az író a felelős!)
Könyv vagy film?
Inkább a könyv, de utána (CSAK utána) érdemes megnézni a filmet is.
Holtodiglan
David Fincher neve már az előző részben is feltűnt. A rendező rendkívül jó érzékkel nyúl, kiváló alapanyagú könyvekhez. 2014-es pszichotrillere, a Holtodiglan Gillian Flynn regényéből született. Kiváló castingot kapott a film, melynek a hangulata jól tükrözi a könyv hatalmas mondanivalóját. Remekül strukturált mindkét mű, bár ezesetben is lehetséges, hogy a stílushoz jobban fekszik az írásos forma. Sokkal terjedelmesebb, részletesebb és ezáltal az atmoszférát is jól megteremti a könyv. Ugyanakkor remekül átgondolt és letisztult filmről van szó, ami inkább tisztelgés a mű zsenialitása előtt. Kiváló, fondorlatos és őrült.
Könyv vagy film?
Könyv! beszippantja az embert. A film is hozza a színvonalat, de kevésbé bocsátkozik részletekbe