Lassan vége a nyárnak az északi féltekén, de ez nem azt jelenti, hogy érkezik a hűvös, esős és havas idő. Az idei év nyarának hatásairól már hallhattunk, de a pontos adatokra még várni kell. Annyi biztos, hogy brutális hőhullámokat hozott 2019, amely veszélybe sodorta a bolygónkat.
Sokan nem tudják, hogy Grönlandon hét, míg az Antarktiszon öt méternyi tengerszint-emelkedéshez elegendő víz van jégbe fagyva, amelynek olvadása folyamatos és lassan visszafordíthatatlanná válik. Ez azért is hatalmas probléma, mert a jégolvadás veszélybe sodorja a tengerparti országokat és nagyvárosokat, a kisebb szigetekről nem is beszélve. A sűrűn lakott partmenti területeketet tehát a tengerek és óceánok elárasztása fenyegeti.
A már említett Grönland és az Antarktisz több száz méteres jégborítottsággal rendelkezik. Az északi kontinens sokezer éve, a mostaninál jóval hidegebb klíma mellett alakult ki, amely azt jelenti, hogy tíz-tizenegyezer év múlva a sziget jégtakarója akkor is elolvadna, ha mi nem lennénk és nem történne meg a klímaváltozás. Ez hét méteres tengerszint emelkedést eredményezne. Bár ez még messze van, de mi itt vagyunk és folyamatosan gyorsítjuk ezt a változást. A tenger folyamatosan emelkedik, mind télen, mind nyáron.
A déli jégkontinens esetében az olvadás évmilliókig tarthat, ráadásul az olvadás mértéke is teljesen más. Az Antarktiszon vannak területek bizony, amelyek olvadnak, ám a folyamatos havazások miatt van olyan része, ahol viszont jégképződést figyeltek meg, ám ez nem azt jelenti, hogy nem lenne veszélyben a kontinens, illetve ezáltal az emberiség is.
Az Antarktisz nyugati részén egy több mint 2 köbkilométeres jégtömb terül el, amely várhatóan pár évszázadon belül elolvad, amely komoly emelkedést okozhat, illetve káros hatása lesz a szárazföldi területekre is.
Mika János éghajlatkutató elmondta, hogy továbbra is a felmelegedést kellene megállítani, nem azzal törődni, hogy tudunk majd ellene védekezni. Jelenleg földi átlagban plusz egy foknál tartunk az ipari forradalom kezdeteihez viszonyítva, még két fok és a legtöbb veszélyes folyamat visszafordíthatatlanná válik.
A Párizsi Megállapodás 2015-ben a felmelegedés két fok alatti tartását célozta meg, de inkább az 1,5 Celsiust próbálná meg tartani. Hiába minden törekvés, már most látszik, hogy nem sikerül tartani ezeket a számokat, így csak bizakodhatunk, hogy a változások elegendőek lesznek egy újabb, de annál erősebb megállapodás megkötéséhez és betartásához.
Nem csak északon és délen olvad a jégtakaró
Az Ázsiában, Európában és Amerikában végighúzódó területeken is találhatunk számos olyan hegyláncot, amelyek több méteres hótakaróval rendelkeznek. Ha ezek felolvadnának, akkor bár ezek a térségek az emberek számára is lakhatóvá válnának, ráadásul művelni is tudnák azokat, ám ez önmagában nem jelent megoldást és pozitívumot a Föld számára.
Az olvadás lényeges pozitívummal nem jár, a káros hatásai azonban súlyosak lehetnek. Pár évtizedenként további, millió négyzetkilométeres léptékú olvadásra számíthatunk attól függően, hogy hol sikerül megállítani az események sorozatát, vagy hogy meg tudjuk-e egyáltalán állítani a további felmelegedést.
– mondta el Mika János éghajlatkutató.
A sáros talaj ingoványossága miatt a korábban még jeges területekre épített ingatlanok sorra dőlnek össze a melegebb időjárás miatt. Mára már nem csak egy-egy család számára veszélyes ilyen helyekre költözni, településekről meg álmodni se merjünk ezeken a vidékeken.
Veszélyben a mezőgazdaság
A sok víz miatt a bolygó az olvadás után is alkalmatlan marad a mezőgazdaságra. Ez valamelyest változhat, hiszen a felmelegedéssel a párolgás is nagyobb lesz, ám a klímaváltozás hatására az övezetekben jelentősen növekszik a csapadék mennyisége is.
Ezek a sorok rengeteget elmondanak, hiszen sok esetben a mértéktelen húsfogyasztást tartják a legveszélyesebbnek, amely tulajdonképpen ellehetetleníti a mezőgazdaságot is.
De mi a helyzet a túlzott meleggel?
Nem csak az olvadás okoz problémát. Bár Velence, Hollandia, Amerika egyes partszakaszai nagy veszélyben vannak a tengerszint emelkedése miatt, ne feledkezzünk meg a túl kevés csapadékról és vízről sem. A szárazság és elsivatagosodás komoly problémát okoz Afrikában és Ausztráliában, de mára már egyre beljebb tolódik ez a határ.
Legutóbb Izraelről jöttek aggasztó információk. Első körben azt híresztelték, hogy Tel-Aviv az évszázad végére eltűnik. Az izraeli kutatók szerint a közel-keleti országban hamarosan nem lehet megmaradni légkondícionálás nélkül. A terület nem az olvadásssal, a jegesmedvék kihalásával törődik, hanem a hőmérséklet emelkedésével, ami szinte évről-évre érezhető. A tartós hőségben megemelkedik az emberi test hőfoka, amely súlyos agyi sérüléseket, szívbetegséget, máj- és veseelégtelenséget okoz, a későbbiekben görcsökhöz, vagy akár halálhoz is vezethet.
Egy jeruzsálemi professzor elmondta, hogy 2100-ra az év legforróbb napjait nem lehet majd túlélni klímaberendezés nélkül. Kihangsúlyozta azt is, hogy élet és halál kérdésévé válhat egy tönkrement berendezés. Egy másik tudós hozzátette, hogy Iránban, Irakban és pár másik harmadik világbeli országban lévő város el fog néptelenedni, de Izraelben egyelőre megmaradnak az élet feltételei, bár azok is csak a légkondícionálók működései miatt. Nem csak a levegő lesz veszélyesen forró, hanem a tenger is, amely várhatóan 40 fokra emelkedik meg 2090-re, legalábbis a kutatások szerint.
A számítógépes modellek szerint a nyár nagyjából 50%-kal lesz hosszabb, míg a tél a mostaninál 56%-kal csökken a század végére. A szárazságot tetőzi majd több intenzív vihar, jégeső és áradás. Csökken továbbá az erdők mennyisége, a fák kiszáradnak, erdőtüzek pusztítanak majd a térségben. A régióban nem terem majd több cseresznye, de számos most még megtalálható növény nem marad meg Izraelben. Folyamatosak az állatok kipusztulása is, hiszen a tengerből már most is fajok tűnnek el. Nincs már lila tengeri sün, bíborcsiga, de több kagylófaj is odaveszett, viszont sokkal több a veszélyes medúza, amelyek komoly károkat okoznak a sótalanítókban.
2050-ig várható változások
A jelentések szerint, ha ilyen mértékben növekszik a hőmérséklet, akkor globális problémákkal találjuk szembe magunkat.
- Afrikában, Amerikában, és Ázsiában is lesznek olyan területek, ahol tévi több mint 100 halálosa forró nap lenne, amely hatására egymilliárd embert kellene máshová költöztetni.
- A népesség több mint fele a szárazföldi területek 35%-án évi több mint 20 napon kellene olyan hőhullámmal megbírkóznia, amely már túl van az ember tűrőképesség határán.
- A tengerszint emelkedése miatt számos nagyváros kerülne víz alá, köztük Mumbai, Jakarta, Sanghaj, de még Honkong is. Ezen települések egy része elnéptelenedne, de még Bangladesből is 15 millió embert kellene kitelepíteni.
- Az élelmiszer-termelés hatalmas veszélybe kerül, mivel a rovarok száma folyamatosan zuhan, így nem lenne beporzás, nem lenne elég termés, emiatt élelmiszerhiány alakulhat ki, az árak pedig az egekbe szökhetnek.
- Az ökoszisztéma összeomlik, főként az északi-sarki, a korallzátonyokon élő és ne feledkezzünk meg az amazóniairól se.
A változás tehát elkerülhetetlen, egyetlen kérdés csak, hogy milyen mértékben tudjuk visszaszorítani a felmelegedést az elkövetkezendő 10 évben.