Melyek a Földközi-tenger legszennyezettebb partszakaszai?

Magyarországon sok ember elmondhatja magáról, hogy nyaralt már a Földközi-tengeren, hiszen legtöbbünk járt már Horvátországban, Olaszországban, Görögországban, Törökországban, vagy épp Spanyolországban, illetve Franciaországban. A magyarok 57%-a jár minden évben ezen régiók egyikébe nyaralni. A helyzet azonban az, hogy ezeknek a területeknek a partszakaszai tele vannak szennyeződésekkel, főként a műanyag okoz problémát. Nem csak a klímaváltozás árt tehát a környező tengereknek, hanem mi magunk is.

A WWF kutatása szerint évente 570 ezer tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe, ez percenként 33.800 darab műanyag flakont jelent. Ha sürgősen nem változtatunk ezen a dolgon, akkor 2050-re ez a mennyiség megnégyszereződik, ami már szinte visszafordíthatatlan mértékű szennyezés lenne.

A mediterrán országok különösen nagy veszélyben vannak, hiszen naponta körülbelül 5 kilogramm műanyag ér partot minden egyes kilométeren. Mindez nem csak a tengeri élőlényeket zavarja és öli meg sorban, hanem az embereket és a gazdaságot is. A turizmus csökken, hiszen ki menne olyan helyre nyaralni, ahol szemét van szemét hátán, illetve ahol a vizek erősen szennyezettek? A gazdaság számára ez évi 268 millió eurós bukást jelent.

A Földközi-tenger legszennyezettebb parszakasza amúgy Törökországban van, amelyet Olaszország és Spanyolország követ. Természetesen a többi régiót sem kell félteni, hiszen igen magas értékeket mutattak ki Montenegro és Franciaország tengereiben is.

Arra is vannak adatok, hogy vajon honnan származik ez a töménytelen hulladék. A turisták a nyáron termelt szemétmennyiség 30 százalékáért felelősek, így nem csak az ország lakosságát, illetve az európai népeket okolhatjuk, hanem magát a turizmust is. A felesleges műanyag kétharmadát amúgy Egyipton, Törökország és Olaszország termeli, utóbbi kettő ráadásul a régió két legnagyobb szeméttermelő is egyben. Így nem csakhogy szennyezettek, hanem még rá is tesznek egy lapáttal a túl sok műanyagukkal.

A WWF szerint a megoldás egy egyezség kötése lenne, amiben az országok vállalják, hogy 2030-ra megszüntetik a műanyagszennyezést. Persze ez elméletben remekül hangzik, de gyakorlatban nem olyan egyszerű ezt megvalósítani. Ennek első fontos lépése azonban az lenne, hogy azonnal betiltsák az egyszer használatos műanyagokat, illetve, hogy hatékonyabban kezeljék az újrahasznosításra váró szemetet. A környezettudatos életmód elterjedése bár egyre szélesebb körben történik, még mindig nem elég arra, hogy összességében eredményeket érjünk el.

Ha ez a szennyezés azonban tovább folytatódik, további állatfajok tűnhetnek el a Föld felszínéről. Jelenleg 700 fajta élőlény van veszélyben csak a műanyagszennyezés miatt. Hogy ne következzen be az ő kihalásuk, emberi összefogásra van szükség, majd az országoknak, illetve a kontinenseknek is sorban tennie kéne a környezetvédelem érdekében.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük