A KSH adatai szerint negatív rekordott döntött a kormány azzal, hogy 2010 óta először került a GDP 7%-a alá az egészségügyre fordított pénzösszeg. A helyzet amúgy is folyamatos feszültséget szül az emberek és a kórházak, betegellátó központok között, ez az adat pedig biztosan nem segít rajta.
2017-ben 6,9 %-ból 4,8%-ot az állam, a többit pedig a betegek fizették. A betegellátásban először került azonban tíz százalék fölé a fizetős egészségügy, tette hozzá a lap a másik döntésről. Ez azt jelenti, hogy a műtétekért zsebből vagy önkéntes pénztáron keresztül fizetnek a betegek.
Fekvőbetegenként tíz forintból egyet, járóknál négyet, a patikában pedig hatot a biztosítottak állnak, legtöbbször saját zsebből.
Eközben a Magyar Államkincstár legnagyobb tartozójává lépett elő a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és a Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet, amely immár 3,5 milliárd forintnyi lejárt adóssággal működik. Második helyen a sorban az MH Egészségügyi Központ áll a maga 3,22 milliárdos adósságával.